Bilbo's log

 Azért számozom, mert ez nem egy egynapos történet lesz. Aztán lehet, hogy majd ahogy halad az építés folyamata, mindig úgy frissítem a bejegyzést, hogy előre kerüljön. De addig is:  Mindenképp szeretnék szélkormányt a hajóra. Ha csak a Balatonra, akkor csak a Balatonra, de az agyam kifolyik a fülemen több óra kormányzás után. Rengeteget olvasgattam a témában, és arra jutottam, hogy egy elektromos autopilot nem nekem való, bár az egyszerűsége és az instant beszerezhetősége igen kívánatossá teszik. Viszont azt már az első szezonom végén megerősítem (bár már az elején is sejtettem), hogy a nem feltétlenül egyenletes irányú balatoni szélben irányra kormányozni autopilottal, hát, nekem túl stresszes lenne. Nem azt mondom, hogy kifejezetten veszélyes, de erősen sértené a szubjektív biztonságérzetemet, és mivel az legalább olyan fontos, mint az objektív biztonság, ezért elvetettem. Persze lehetne komplett rendszerben, hálózatban szélmérőt és minden nyalánkságot telepíteni a hajóra, ...

 A mai terv vitorlázás volt. Sőt, a tegnapi is. Az előrejelzés mindkét napra délies szél, 40-45 km/h körüli széllökésekkel. Ehhez képest tegnap dél óta másodfokú viharjelzés van. A legénység is beteg, covidos, igazából minden összeesküdött a vitorlázás ellen, így újabb kis projektet készítettem elő:  Kapaszkodókat akarok szerelni belülre a kabin bejárata mellé. Kívülről teljesen új sprayhoodot akarok csinálni, aminek olyan erős lesz a kerete, hogy egyben kapaszkodóul is szolgál, de ez még odébb van, majd ha parton lesz a hajó.  A most elkészült kapaszkodók anyaga Obis maradék akác kerítésléc. Hosszukat az adta meg, hogy pont ennyi, 30 centi esett le a nagykapu átalakítása után (amire azért volt szükség, hogy a hajó beférjen az udvarba). A lécek vastagsága 2 cm, így 3 rétegben ragasztottam őket tengervízálló poliuretán faragasztóval (Obiban kapható, nem egy egzotikus cucc), eredeti szélességük 7 cm, mínusz a gyári díszítő marás. A marás levágása és ...

... mert tulajdonképpen vitorlázás nem volt.   Megjött az új vitorla! Nem volt olcsó, várni kellett rá, de le a kalappal a resensails.eu csapata előtt! És bár nem volt olcsó, ez volt a legjobb árajánlat az adott műszaki tartalommal: telelatnis (4 latni), 3 reffsor, osztályjel, hajó száma.   Fárasztó pár napon vagyok túl, a munka és a magánélet is húzós volt, ennek ellenére kimentem tegnap a hajóra felszerelni, kipróbálni az új vitorlát. Gyenge szellőben értem ki 11 körül, beraktam a latnikat, felhúztam, beállítottam, megcsodáltam, majd megállapítottam, hogy időközben olyan szélcsend lett, mint a mesében. Elkötöttem a hajót és motorral indultam a tó közepe felé, hátha találok szelet.  Persze szél sehol, ránéztem a met.hu-ra, és le is állítottam a motort, sodródram egy negyed órát, majd lehorgonyoztam a bójától kb. 300 m-re. A vitorlát leengedtem, kipróbáltam, hogy működik a gyári lazy jack veret (pici műanyag horgok - használhatatlanok, le...

https://connect.garmin.com/modern/activity/12312705684  Nem bírtunk magunkkal, és szombaton kimentünk kihasználni az utolsó nyári hangulatú napot, ugyanis vasárnaptól már jelentős lehűlést, valódi őszt jósoltak.  Indulás előtt még írtunk Melindának, Judit barátnőjének, hogy itt a lehetőség, ha van kedve jönni. Azonnal válaszolt, hogy kb. háromnegyed óra múlva tud indulni, ami nekünk tökéletesen megfelelt, még megálltunk boltban, tankolni, bevittem Juditot és a kutyákat a hajóra, és gyakorlatilag alig kellett várnia, mire megfordultam a csónakkal.   A szél élénk dél-délnyugati volt, ennek megfelelő hullámzással, nem úgy, mint pénteken, amikor a hullámok "elfelejtettek" hozzánőni a szélhez.   Persze az összes kutya a hajófarban tobzódott, amíg megfordultam Melindáért, majd felraktam a nagyvitorlát, az első reffsort lekötöztem, hogy a szakadt részt kíméljem, és valószínűleg túlfeszítettem az alsó élt. Útközben is néztem, hogy nagyon lapos a vitorla...

  https://connect.garmin.com/modern/activity/12284974341 A szakadt vitorla ellenére megvan a 28. utunk. Úgy volt, hogy jön Zita is, de annyira fáj a válla, hogy lemondta, nem biztos, hogy a csónakból át tudna mászni.  Kiértem a hajóra, a kókány módon, házilag javított génuát visszaszereltem, harcoltam a rollerrel (elvégre nem szerelem nap, mint nap), és mivel közben egy nagyon lágy, az előrejelzésnek megfelelő, déli szellő kerekedett, gyorsan döntöttem, és feldobtam a nagyvitorlát is.  Mivel a legutóbbi viharban a bójám elszabadult (gazdát cserélt), a csónakot kötöttem a lánchoz, és a kellemes szellőben szokás szerint megcéloztam a tó közepét. Párás volt az ég alja, szokatlanul jól elkülönült a meteorológiai állomás a túlparttól.   Valahol az állomás felé félúton már kellemetlenül éreztem magam, féltettem a vitorlákat, és akkor vettem észre, hogy még mindig nem százas a betekerő, kihagytam a kötelet a rollerhez legközelebbi csigából, ezért mellékapott a kötél a ...