Idén minden cél teljesítve a vízen - jöhetne a munka a szárazon. Végre csendes, barátságos idő volt, hétvége, ráértünk mindketten, de azért akadt egy kis szellő. Dél körül értünk ki a hajóra Judittal és mind az öt kutyával, felszereltük a vitorlát, és rendkívül optimista módon Fűzfőt adtam meg célnak a szonárban. Már majdnem fél kilométert haladtunk, amikor szinte elállt a szél. Kicsit kóvályogtunk, próbáltam követni a forgolódó déli szelet, és negyedszélben, jobb csapáson nyerni egy kis teret a tó közepe felé, hátha ott van szél. Nem volt. Átállítottam a meteorológiai állomást célnak, és meggyőztem Juditot, hogy kormányozzon végre, a körülmények ideálisak, gyönyörű tanulóidő van. Nem számoltam, hogy ő hányszor volt hajózni, de felháborítóan keveset, és soha nem volt hajlandó átvenni. Most végre átvette a kormányt, és amúgy meglepően ügyes volt, újra beigazolódott, hogy a nézéssel is lehet tanulni, nem csak csinálással. Kb. másfél kilométerre távolodtunk el a csó...