Szélkormány I.
Azért számozom, mert ez nem egy egynapos történet lesz. Aztán lehet, hogy majd ahogy halad az építés folyamata, mindig úgy frissítem a bejegyzést, hogy előre kerüljön. De addig is:
Mindenképp szeretnék szélkormányt a hajóra. Ha csak a Balatonra, akkor csak a Balatonra, de az agyam kifolyik a fülemen több óra kormányzás után. Rengeteget olvasgattam a témában, és arra jutottam, hogy egy elektromos autopilot nem nekem való, bár az egyszerűsége és az instant beszerezhetősége igen kívánatossá teszik. Viszont azt már az első szezonom végén megerősítem (bár már az elején is sejtettem), hogy a nem feltétlenül egyenletes irányú balatoni szélben irányra kormányozni autopilottal, hát, nekem túl stresszes lenne. Nem azt mondom, hogy kifejezetten veszélyes, de erősen sértené a szubjektív biztonságérzetemet, és mivel az legalább olyan fontos, mint az objektív biztonság, ezért elvetettem. Persze lehetne komplett rendszerben, hálózatban szélmérőt és minden nyalánkságot telepíteni a hajóra, de ezeknek a bekerülési költsége meghaladná a hajó vételárát.
Nem kevés időt töltöttem el szélkormány vs. autopilot, majd szélkormány vs. szélkormány témában olvasgatva, különböző típusokat, gyártókat összehasonlítva, az össz ebbe ölt idő valószínűleg meghaladja a több napot, és végül az építés mellett döntöttem. Ebben a fő ok kifejezetten NEM a bekerülési költség volt, mert fájó szívvel bár, de erre kifizettem volna fél millió forintot, hanem nem találtam gyárilag olyan típust, ami megfelelt volna az összes elvárásomnak.
Mivel a fartükrön jobb oldalon a külmotor, bal oldalon pedig a fürdőlétra található (jobban szeretem az angol boarding ladder kifejezést, jobban kifejezi, hogy egy fontos biztonsági berendezésről van szó), nem találtam olyan típust gyárilag, ami elfér. Ragaszkodom a külmotortartó bakomhoz és a fixen szerelt létrához is, és az összes hatékony szélkormány vagy kihasználja az áramló víz energiáját, vagy nem a hajó kormányát mozgatja, hanem egy kisebb, saját kormánylapátja van. Mind egy szervo-inga (servo pendulum), mind egy segédkormány kialakítású szélkormánynak több hely kéne a fartükrön.
Aminek végül megvettem a terveit és elkezdtem az építését, az egy trimlap (trim tab) működtetésű eszköz, ahol a hajó saját kormánylapátja mögé kell felszerelni egy kisebb kormánylapátot, és a szélkakas csak ezt a kisebb trimlapot mozgatja, a hajó saját kormánylapátját pedig a kitérített trimlap fogja elfordítani. A rendszer előnye, hogy nem foglal helyet a fartükrön, mégis kihasználja az áramló víz erejét, illetve nincsenek kormányzsinórok keresztben a kormányállásban. A hátrányairól egyelőre nem tudok nyilatkozni, minden árus a saját portékáját dicséri, ennek a rendszernek a tervezője se dicsekszik a hátrányokkal. A szerelési igénye mindenesetre sokkal nagyobb, mintha egy kész rendszert fúrnék fel és két zsinórt kéne elvezetni a meglevő kormányrúdhoz.
Az eszköz tervei és leírása:
Amiben biztos el fogok térni a tervező utasításaitól, az az, hogy a szélkakas függőleges tengelye nem fog egybe esni a felső kormányverettel, hanem plusz egy töréssel, csigákkal fogom elvezetni a trimlap kormányzsinórjait először a kormány tengelyébe, majd onnan a trimlaphoz.
Mivel nem volt megfelelően vastag rétegelt lemezem, ezért epoxival ragasztottam vastagabbat még a nyáron, amikor belekezdtem a projektbe. Nem sietünk sehova, csak a kormánylapát teljes felújításával van értelme a rendszert felszerelni, májusra elég kész lennie. A szükséges alkatrészek megvannak vagy könnyen beszerezhetőek, Ákos a feladatot érti, a hegesztőt izzítja, a famegmunkáláshoz pedig nincs szükségem segítségre. Apránként kész lesz ez is.
Comments
Post a Comment