#18 #19 Egy meglepően sportos út a kutyákkal és egy lötyögés Judittal

  Tartósan anticiklonális, unalmas, derült, széltelen idő volt, és egyik szabadnapomon az előrejelzés egész napra gyenge szellőt írt. Úgy gondoltam, hogy kiváló idő lesz arra, hogy akár egyedül is kivigyem az össze kutyát kerülni egyet. Partközelben a szél megfelelt az előrejelzettnek (5-8 csomó), ezért csak a génuát tekertem ki, szokásos módon a meteorólógiai állomást terveztem megkerülni. Egyetlen másik hajót láttam partközelben, tanfolyamoztak, dobálták a vízbe a fendert, integettünk egymásnak, és élveztem a szép időt.

 Jobbcsapáson, negyedszélben haladtunk, aztán a közepe felé közeledve szépen feltámadt a szél, meghaladta az előrejelzettet, de ekkor már nem volt "kedvem" mérni. A telefonon nézegettem, 15 csomó körül volt a met.hu szerint az állomáson. A 20 nm génuával szépen dőltünk, a kutyák lestek, Uma hányt, viszont nem akartam betekerni a génuából, olyan jól egyensúlyban van vele a hajó. Megkerültük a közepét, fordultunk, és kifelé menet, a parthoz közeledve megint visszagyengült a szél. Megint találkoztunk a tanfolyamos hajóval, és nagyon elégedett voltam az élettel, hogy nem egy fendert kell hajkurásznom a fiszfsz kis szellőben.

Visszaérkezés után a kutyák lementek energiatakarékos üzemmódba. Sok volt az izgalom.

  Magyarországon nincs Halloween, nálunk alkoholoizmus és depresszió Mindenszentek van. Juditnak viszont van egy Halloween-os becsípődése, ezért kitalálta, hogy aludjunk a jeles dátumon a hajón. Éjfél előtt értünk ki, Judit hozott valami elemes LED-füzéreket is, szellemecskékkel és halálfejecskékkel, ittunk sütőtökös forró csokit, aztán 1 óra körül elaludtunk. Amúgy az éjszaka szép volt, gyönyörű égbolttal, de sajnos szél nélkül, pedig szívesen kerültem volna egyet.

 Hajnalban ritkás ködre ébredtünk, de volt egy kis szellő, és úgy ítéltem meg, hogy van akkora látástávolság, hogy el merjünk indulni. Sajnos a szél forgolódott, de Judit is kormányzott, gyakorolt, és végül az útból egy céltalan csapongás lett, majd amikor meguntam, visszatértünk a bójára. Több hajó is volt kint a tavon, mindenki próbálta élvezni az utolsó meleg napok egyikét, de igyekeztünk távol maradni mindenkitől és megtalálni a saját magányunkat.

Az éjjellátós mobil. A jobb oldali horgonyfény a miénk.

 Azóta még kétszer voltam kint a hajón, egyszer megállapítani, hogy a motor kakukk, egyszer pedig kihozni a motort, mert a korábbi alkalommal vittem magammal az összes kutyát, nem fértünk volna el. Majdnem megszakadtam, mire egyedül átszenvedtem a motort a csónakba, a kocsi büdös a benzintől, és mivel idén több alkohol fogyott a hajón, mint benzin, eldöntöttünk: elektromosra váltunk. Az alkohollal kapcsolatban megjegyzem, hogy alkoholos tűzhelyünk van, így jön ki a matek. Viszont így szó szerint igaz a megállapítás.

Nem is vitorláztunk, mégis kikapcsoltak. Ezek TÉNYLEG aludni járnak ide.

Ködös, hangulatos, motorleszerelős út

 Ez a szezon véget ért, ha minden csodáson összejön, akkor talán még egy napot ki tudok menni, de csak akkor fogok erőlködni, ha érdemes is. Jövő héten kidaruzás, szállítás, és folytatódik a felújítás.