#10 #11 Legalább megpróbáltuk - At least we tried

English below

 Idénre a cél 20 vitorlázással töltött nap és egy viharos Balaton-kerülés. Mindkettő necces, hogy bele fog-e férni. A kerülést a héten megpróbáltuk teljesíteni Ákossal, de nem úgy sikerült, ahogy elterveztem.

  Az előrejelzés két erős szeles, viharos napot írt, első nap esővel, másnap napos, változóan felhős idővel. Sikerült mindkettőnknek elszabadulni munkából, pedig mióta nem egy váltásban vagyunk, nehezebb megoldani.

 Csak 11-kor sikerült elindulni, pedig 8-kor szerettem volna, bár nem ezen múlt a sikertelenség. Becipekedtünk, raktam fényt a bójára, hátrahagytuk a csónakot, és a 10 nm-es orrvitorlával és a teljes fővitorlával megindultunk Tihany felé. Nem sokat haladtunk, és vitorlát kellett cserélnem, a 4 nm-es viharvitorlát húztam fel, így is 5+ csomóval haladtunk a keleties szélben. Később a szél tovább erősödött, először csak reffeltem a fővitorlát, aztán Tihany előtt leszedtem az egészet, hogy egyszerűbb legyen elengedni a kompot, ha pont úgy indulna előttünk. Csináltunk egy próba motorindítást, de olyan jól haladtunk csak a 4 nm-es vitorlával bőszélben, hogy leállítottam és kiemeltem a motort.

 Simán átkeltünk Tihanynál, majd mivel a 4 nm-es viharvitorlával is 4 csomó felett mentünk, nem is húztuk fel a fővitorlát. Cél a 4 csomós átlag, óvatos vitorlázás volt. Vártuk a szélfordulót, az előrejelzés szerint be kellett fordulnia a szélnek, és a széltérkép is azt mutatta, hogy Keszthely körül, illetve tőlünk északra már viharos északnyugati fúj. Általában próbálok a tó tengelyének közelében maradni, minél messzebb az emberektől, de most jobbra tartottam, az északi part irányába, hogy ne legyenek akkora hullámok, ha megjön a szél, illetve ki tudjunk menekülni partközelbe horgonyozni, ha nem bírunk az idővel. Sajnos az eső is eleredt, majd nem sokkal később Ákos esőnadrágja úgy elszakadt az ülepénél, hogy ülni nem lehetett benne. Annyi időre tudott leváltani a kormánynál, amíg főztem egy levest ebédre, illetve amíg felvettem az esőruha alá a hosszúnadrágot és a pulóvert, amúgy főleg én kormányoztam.

https://photos.app.goo.gl/CLQxTH3oSVDzG3W59

 Valahol Akali körül megpróbáltam a visszagyengülő szélben heave-to-ba állni és felhúzni a fővitorlát, miközben Ákos a kabinban száradt, de a gyenge szélben a hajó nem állt meg irányban, így megszenvedtem a vitorlával. A partot ölelve folytattuk az utat nyugat felé, miközben egyre jobban szakadt az eső, a déli part már egyáltalán nem látszott, aztán megjött a szélforduló is, apránként a bőszeles menetből negyedszelezés lett. A nyakunkon volt a hidegfront.

 Ederics előtt adtam fel az utat, amikor Ákos ránézett a széltérképre, és az nálunk 50-60 km/h-s lökéseket, Keszthely körül 70+ km/h-s lökéseket mutatott, de már itt is nehezemre esett kormányozni. Objektíven ANNYIRA nem voltak rosszak a körülmények, ANNYIRA nem dőlt a hajó, 4 csomó körül mentünk, ANNYIRA nem volt pöffös a szél, tulajdonképpen nem éreztem veszélyben magunkat, hanem elfáradtam és féltem az éjszakától. Féltem, hogy mi lesz a sötétben, ha nem javul a láthatóság, ha kitart az eső, és nekem kell fél (vagy egész) éjszaka kormányoznom 70-80 km/h széllökések között; vagy ha elszakad valamelyik vitorlánk, és egy vitorlával kell félszeleznünk-negyedszeleznünk Keszthelytől Tihanyig; vagy ha a tó közepén adjuk fel, mert a sötétben nem opció a part követése, és azokon a böszme hullámokon kell horgonyozni, amíg ki nem világosodik. Tavaly már csináltuk, soha többé nem akarok viharban horgonyozni hullámzásnak kitett helyen; katasztrófa volt, bár Ákos azt mondja, hogy ő jól aludt.

 Tehát 18:00 körül, Ederics előtt besokaltam, és meghoztam azt a nehéz döntést, hogy ezt feladjuk. Visszafordultam a Badacsony felé, hogy a kiszögellés körül horgonyozzunk, de félszélben annyira dőlt a hajó, hogy soknak éreztem a kb. 10 nm vitorlát (2 reffsor a fővitorlán és a viharvitorla), és leengedtük az orrvitorlát, csak a 6 nm fővitorlával félszeleztünk. Kényelmetlen volt, pedig direkt kicsit el is engedtem a szelet a vitorlából, így is 3,5-4,2 csomóval mentünk a GPS szerint. Valószínűleg simán bírta volna a hajó és a vitorlák is, ha fent marad a viharvitorla, de akkor nem így éreztem, fejben elfogytam.

 A parttól 350 méterre mindkét horgonnyal (7,5 kg Bruce és 16 kg négykapás) lehorgonyoztunk, szidtuk az árvaszúnyogokat, és nem akartuk elhinni, hogy valaki horgászik az egyik stégen. Köd, pára volt a vízen, a viharjelzések fényei széles, magas fényoszlopoknak tűntek a távolban, érdekes látvány volt. A hullámzás vállalható volt, végre levedlettem az esőruhát, majd még néha kiszaladgáltam a fedélzetre, a szitáló esőbe a csörgő-zörgő köteleket, vitorla sarkát, kacatokat igazgatni, mert borzalmasan hangosak voltak. Konzervet melegítettünk, és korán, 10 óra előtt takarodót fújtunk.

 Éjfélkor arra ébredtem, hogy tombol a szél, de nem néztem meg a széltérképet, hogy mit mértek a környező állomások. Reggel 5:20-kor, napkelte előtt egy órával szólt az ébresztő, a szél elállt, és úgy döntöttünk a friss előrejelzés alapján, hogy befejezzük a kört, elmegyünk Keszthelyig. A közepső medencén másodfokú, a nyugati medencén elsőfokú viharjelzés volt, mi pont a kettő határán álltunk. A hajnal gyönyörű volt, ettünk, kávéztunk, majd megpróbáltuk felszedni a horgonyokat.

https://photos.app.goo.gl/1B8Nz1D8ssHxXRMcA

 A 16 kg-os simán feljött, furcsa módon a kötele se feszült meg, pedig éjszaka éreztük, hogy kicsit szánt a kis horgony (mindig azt eresztem le először, nem kell annyira birkózni vele). Ezek szerint 15 méternél kevesebbet szántottunk. A 7,5 kg-os Bruca-szal viszont megszenvedtünk, hátra kellett vezetni a kötelét a középső csörlőhöz a tetőn, és még azzal se ment simán a felszedése, komolyan megfordult a fejemben, hogy el kell vágnunk a kötelét.

 Miután izzadság és káromkodás árán felszedtük azt a vacak kis 7,5 kilóst, a fene gondolta, hogy így beássa magát, és teljes fővitorlával, de viharvitorlával indultunk Keszthely felé. Egy vánszorgás volt, de biztosak voltunk benne az előrejelzés alapján, hogy amint vitorlát cserélek, megjön a valódi szél.

 Aztán még nézegettük az előrejelzést, és elbizonytalanadtunk, hogy ilyen vánszorgás után még tudunk-e olyan átlagot menni, ha kitérőt teszünk Keszthelyig, hogy normális időben hazaérjünk. Nekem másnap szolgálat, aznap még össze kellett szednem Juditot a vasútról, és nehezen, de megint visszafordultunk. Indulás után egy órával pont a horgonyzóhelyünk előtt kinlódtunk a gyenge szélben, ezúttal már kelet felé.

 Szidtuk a viharjelzést, hogy valójában semmi köze a szélhez, majd negyed óra múlva, a Badacsony "szélárnyékában" olyan viharos lökéseket kaptunk, hogy pánikszerűen fordultunk szélbe és reffeltünk. Innen kezdve maradt a két reffsor és a viharorrvitorla, és félszélben-negyedszélben, eseménytelenül, összesen 8 óra alatt visszaértünk Alsóörsre. A középső medence viszonylag élvezhető volt, viszont Tihany után negyedszélben olyan kevert hullámzásban szenvedtünk, hogy a hajó több alkalommal is 4+ csomóról nullára lassult egy-egy pofont követően. Első napi átlagunk 4,2 csomó, második napi átlagunk 3,6 csomó lett.

https://photos.app.goo.gl/GhYcVtkrdefv6GsP7

 Nagyon tanulságos út volt, mind a hajó viselkedésével kapcsolatban, mind önismereti szempontból. Idén viszont Ákossal már nem tervezünk kerülést, remélhetőleg jövőre összejön normális esőruhával, bekötött harmadik reffsorral, és talán egy még kisebb viharorrvitorlát is veszek vagy varratok; bár ilyen kevés vitorlafelülettel nem vagyok biztos benne, hogy még képes lesz a hajó cirkálni vagy akár csak félszelezni. Majd kiderül.

Unsuccesful circumnavigation

This year, the goal is 20 days spent sailing and a stormy circumnavigation of Lake Balaton. Both are a bit hairy whether I'll manage to fit them in. We tried to complete the circumnavigation this week with Ákos, but it didn't go as planned.

The forecast predicted two days of strong winds and storms, the first day with rain, the second with sunny, partly cloudy weather. We both managed to get away from work, which has become more difficult since we no longer work the same shifts.

We only managed to set off at 11 am, although I would have liked to leave at 8 am, but our failure wasn’t due to this. We loaded up, I put a light on the buoy, we left the dinghy behind, and with the 10 sqm jib and the full mainsail, we set off towards Tihany. We didn't make much progress, and I had to change sails, hoisting the 4 sqm storm jib, even with which we were going at 5+ knots in the easterly wind. Later, the wind increased further, first I reefed the mainsail, then before Tihany I took it down completely to make it easier to give way to the ferry if it happened to be leaving just ahead of us. We did a test engine start, but we were making such good progress broad reaching with just the 4 sqm sail that I turned it off and raised the engine.

We crossed at Tihany easily, and since we were still going at over 4 knots with the 4 sqm storm jib, we didn't hoist the mainsail. The goal was an average of 4 knots, and careful sailing. We were waiting for the wind shift; the forecast predicted that the wind should shift, and the wind map also showed that there was already a stormy northwesterly wind around Keszthely and to our north. I usually try to stay close to the axis of the lake, as far away from people as possible, but this time I kept to the right, towards the northern shore, so that the waves wouldn't be so big when the wind arrived, and so that we could escape close to the shore to anchor if we couldn't handle the weather. Unfortunately, the rain also started, and shortly afterwards Ákos's rain trousers tore so badly at the seat that he couldn't sit in them. He was only able to relieve me at the helm for the time it took me to cook some soup for lunch, and while I put on long trousers and a sweater under my waterproofs, otherwise I was mainly steering.

Somewhere around Akali, I tried to heave-to and hoist the mainsail in the weakening wind while Ákos dried off in the cabin, but in the light wind the boat wouldn't stay on course, so I struggled with the sail. We continued our way west hugging the shore, while the rain was getting heavier and heavier, the southern shore was no longer visible at all, then the wind shifted, little by little the broad reach turned into a close reach. The cold front was upon us.

I gave up the trip before Ederics, when Ákos looked at the wind map, and it showed gusts of 50-60 km/h for us, and 70+ km/h gusts around Keszthely, but even here I was finding it difficult to steer. Objectively, the conditions were NOT THAT bad, the boat was NOT heeling over THAT much, we were going at around 4 knots, the wind was NOT THAT gusty, I didn't really feel ourselves in danger, but I got tired and was afraid of the night. I was afraid of what would happen in the dark if visibility didn't improve, if the rain persisted, and I had to steer for half (or all) night in 70-80 km/h gusts; or if one of our sails tore, and we had to close reach/close hauled from Keszthely to Tihany with one sail; or if we gave up in the middle of the lake, because following the shore was not an option in the dark, and we would have to anchor in those huge waves until it got light. We've done it before, and I never want to anchor in a storm in an exposed place again; it was a disaster, although Ákos says he slept well.

So, around 6:00 PM, before Ederics, I had enough and made the difficult decision to give it up. I turned back towards Badacsony to anchor around the promontory, but in the beam reach the boat heeled over so much that I felt the approximately 10 sqm of sail was too much (2 reefs in the mainsail and the storm jib), and we lowered the jib, close reaching only with the 6 sqm mainsail. It was uncomfortable, even though I deliberately eased the sail a bit, we were still going at 3.5-4.2 knots according to the GPS. The boat and the sails could probably have handled it if the storm jib had stayed up, but I didn't feel that way at the time, I was mentally exhausted.

At 350 meters from the shore, we anchored with both anchors (7.5 kg Bruce and 16 kg grapnel), cursed the midges, and couldn't believe that someone was fishing on one of the piers. There was fog and mist on the water, the lights of the storm warnings looked like wide, tall columns of light in the distance, it was an interesting sight. The waves were acceptable, I finally shed my rain gear, and then occasionally ran out on deck in the drizzling rain to adjust the rattling ropes, sail corners, and odds and ends, because they were terribly loud. We heated up a can of food and turned in early, before 10 o'clock.

At midnight, I woke up to the storm raging, but I didn't check the wind map to see what the surrounding stations were measuring. At 5:20 AM, an hour before sunrise, the alarm went off, the wind had stopped, and based on the fresh forecast, we decided to finish the loop and go to Keszthely. There was a second-degree storm warning in the middle basin and a first-degree warning in the western basin, and we were right on the border between the two. The dawn was beautiful, we ate, had coffee, and then tried to raise the anchors.

The 16 kg anchor came up easily, and strangely enough, the rode didn't even tighten, even though we felt it dragging a bit during the night (I always let it down first, it doesn't need so much wrestling). Apparently, we dragged less than 15 meters. However, we struggled with the 7.5 kg Bruce, its rode had to be led back to the middle winch on the roof, and even then, raising it was not smooth, I seriously considered cutting the rode.

After we raised that lousy little 7.5 kg anchor with sweat and curses, who would have thought it would dig itself in like that, and we set off towards Keszthely with full mainsail and storm jib. It was a slow crawl, but we were sure, based on the forecast, that as soon as I changed sails, the real wind would come.

Then we looked at the forecast again and became uncertain whether, after such a slow crawl, we could still maintain such an average speed, if we made a detour to Keszthely, that we could get home at a reasonable time. I had work the next day, I still had to pick up Judit from the train, and with difficulty, we turned back again. An hour after departure, we were struggling in the light wind right in front of our anchorage, this time heading east.

We cursed the storm warning, saying it actually had nothing to do with the wind, and then, a quarter of an hour later, in the "wind shadow" of Badacsony, we got such stormy gusts that we turned into the wind and reefed in panic. From then on, the two reefs and the storm jib remained, and close reaching and reaching, uneventfully, we returned to Alsóörs in a total of 8 hours. The middle basin was relatively enjoyable, but after Tihany, while reaching, we suffered such a confused sea that the boat slowed down from 4+ knots to zero several times after each slap. Our average speed on the first day was 4.2 knots, and our average speed on the second day was 3.6 knots.

It was a very instructive trip, both in terms of the boat's behavior and in terms of self-knowledge. This year, however, we are not planning a circumnavigation with Ákos, hopefully next year we will manage it with proper rain gear, a tied third reef, and maybe I will buy or have made an even smaller storm jib; although with such a small sail area, I am not sure that the boat will still be able to beat or even just reach. We'll see.