Még mindig vitorlára várva

 Ma lehettem harmadik vagy negyedik alkalommal a hajón, mióta elszakadt a vitorla. Attól, hogy hajózni nem lehet, még rendszeresen ellenőrzöm a kikötést, a kötelet, a láncot, a futókötélzetet.
 Pár hete egy nagyobb vihar után a veszteglést jelző gömböt nem sikerült fellelni, és miközben elszabadult, szétkoptatta a reffköteleimet. Egy komposzttal töltött szemeteszsákból rögtönöztem új gömböt, nem szép, de még megvan, ha pedig elszabadulna, kisodródik a partra, nem merül el.
 Másik alkalommal az új nagyvitorlához méreteket levenni voltam kint. Nem részletezem, a resensails.eu-ról kaptam a legjobb árajánlatot, a kommunikációjuk kiváló, remélem a vitorlájuk is az lesz. 
 Következő alkalommal a génuát leszedni voltam a hajón, megnézte a vitorlavarró hölgy, és megállapította, hogy gazdasági totálkár, ha ő javítja meg nekem. Beszélgettünk, mondtam, hogy középszar színvonalon tudok varrni, szerinte ennek már mindegy, a szakadásokat varrjam felül, tavasszal rendeljek újat.
 Aztán egyszer horgászni és aludni mentem ki. Az előrejelzést meghazudtoló szél és hullámzás volt, esélytelen volt horgászni, viszont felszegecseltem az ütközőt, hogy ne essen le a bum vége a tetőre. Már régen meghajlítottam az alkatrészt alu lemezből, de nem volt kedvem kifúrni a régi, gyári szegecset, de mivel az most teljesen elnyíródott, kiszenvedtem a helyéről. Elég vacak a gyári megoldás, szerintem az enyém tartósabb lesz. Az eredeti csak közel 50 évet bírt, az enyém százat is ki fog.....
 Viszont addig szórakoztam a szellőzővel, ha már kitartóan olvasni a hullámzás okozta émelygéstől nem tudtam, hogy végre eltört, így az a napi mérleg egyensúlyban van.
Később az egyik szomszédos hajó tulaja, Laci hívott, hogy zavarhat-e a hajón, vagy alszok. Mondtam, hogy nem zavar, jöjjön át nyugodtan, olvasni vonultam be a kabinba. Beszélgettünk közel két órát, aztán átmentünk megnézi az ő hajóját. Hát, én is munkát vettem pénzért, de ő még sokkal, sokkal több munkát vett... Nem irigylem, nekem bizony fájna a fejem, mivel kezdjem a javítást. Ennek ellenére meghívattam magam egy próbakörre, és a rohamosan gyengülő szélben kerültünk egyet, bár a végén motorral kellett visszaállni a bójára. 
 Elköszöntem, visszamentem a saját hajómra, megnéztem a naplementét, aztán hagytam a sunyiba a pecát, kimentem a partra és hazajöttem.

Comments

Popular posts from this blog

Idén, eddig...

Exoterm műgyanta-katasztrófa

Huszonkilenc