Ekkorát még nem hibáztam, de lesz ez még rosszabb
Mondtam, hogy úgy készüljenek, mintha hegyre mennénk, az előrejelzés gyanús, zivatarveszélyt írnak gyenge széllel, esőkabátot, napszemüveget, tökfödőt hozzanak, aztán amikor pakoltunk a kocsikból, láttam, hogy ketten hoznak fél liter vizet. Gondoltam, hogy az nem sok, de van elég a hajón, nem szóltam, csak furcsa volt.
Mentünk a csónakhoz a nádban, beszélgettünk, Jani segített vízre tenni a csónakot, a villanymotorral kimentünk a nagy vízre, átszálltunk a hajóra, és ahogy készülődtem az elinduláshoz, láttam, hogy teljesen elkopott a kötelünk, ami a hajót a bójához fogja, mindössze két pászma maradt épen belőle. Kicsit ezen elszontyolodtam, de pont ezért egy lánc is fogja a hajót, először a kötél feszül, aztán ha valahogy, valamiért, bármiért az elszakadna, a lánc kerül terhelés alá.
Eléggé megilletődtem, de félig leakasztottam a kötélbikákról a kötelet, leszedtem a láncról a lakatot, de még a seklit rajta hagytam, felhúztuk a nagyvitorlát, aztán előrementem és teljesen elengedtem a kötelet.
Próbáltam a fővitorlával beggelve lefordulni a bójáról, de egyszerűen nem akart tolatni a hajó. Nem volt nagy szél, de semmit nem akart tolatni. Szenvedtem, majd motort indítottam, próbáltam úgy fordulni. Tulajdonképpen fordulni sikerült, csak haladni nem, és mindig kitört a hajó oldalra. A harmadik kísérlet után felmerült bennem, hogy elakadtunk valamin, körbenéztem, és láttam, hogy nincs meg a bójánk. Ekkor persze már igazán ideges voltam, azt hittem, hogy felakadt a bója tőkesúlyra vagy a kormányra vagy a motor szedte össze, szélbe álltam, és előrerohantam horgonyozni, mielőtt valami kár keletkezik.
A horgony leeresztése után láttam, hogy nem vettem le a láncot...
Miután a láncot leoldottam és a horgonyt felszedtem, a hajó menettulajdonságai hirtelen nagy mértékben javultak, és további események nélkül, jót beszélgetve megkerültük a meteorológiai állomást. Már megint. Idén kb. hetedik alkalommal.
Kiderült, hogy az egész út a tévedések színjátéka volt, Jani nem tudta, hogy van hajóm, azt hitte, hogy a kis 8 lábas OZ Racerem van, nem is értette, minek a dzseki, kaja, víz, azt hitte, hogy meghalni viszem ki őket a tóra a kis lélekvesztőben, csak nem mert tiltakozni. Állítólag Csilla sejtette, hogy nem ilyen egyszerű a dolog, de ő se tett fel kérdéseket.
Vicces, jó hangulatú, szórakoztató nap volt!
Comments
Post a Comment